A gyerek* az elmúlt hetekben egészen elállatiasodott és időnként őrületeseket rúg a lágy részeimbe a vaskos kis hurkalábaival. Még nem döntöttem el, hogy azért, mert élvezi a helyzetet, vagy mert kellemetlen neki valami, de őszintén remélem, hogy az előbbi, mert azért az igazán túlzás, hogy mindkettőnknek szar legyen.

Egyébként alig várom, hogy újra én lehessek az úr a húgyhólyagom felett. Ma ugyanis egy barbár mozdulata miatt majdnem bepisiltem, és nem a kifejezés hangulatfestő, történetszínesítő értelmében, hanem valóban. Tényleg. Majdnem. Emiatt holnaptól már váltóbugyi is lesz nálam.

* Már biztos elérte a két kilót, így kiérdemli a gyerek megnevezést, mivel neve még mindig nincsen.