Szavak - a teljesség igénye nélkül - , amelyektől mindig nagyokat kell sóhajtoznom, hogy ne sikítsak. szopizunk, szopitejcsifogzunknyálcsitápimanópocaklakó, pocakbabó Úgy egyáltalán, a többesszám használata roppantul zavaró, mert értem én, hogy sok anya eggyé válik a gyermekével (én nem), és főleg…

És újra posztot írok (mégha rövidet és befejezetlent is). Szóval mostanában főleg az van, hogy a gyerek egyre aranyosabb, okosabb és cukibb, még ha ez alig értelmezhető, hiszen eddig is rém cuki volt. Fejlődik a humorérzéke, bár egyelőre inkább csak a stanéspan-jellegű és böfögős-fingós poénokra…