Arra már rájöttem, hogy akkor sem érdemes megtörölni a gyerek taknyos orrát, ha épp vidáman nevetgél, mert a törléstől kétségbeesetten üvölteni kezd és a sírástól újabb adag takony folyik ki, szóval ugyanott vagyok, csak még a gyerek is bömböl. Helyette hagyom, hogy rajtam fetrengjen és előbb-utóbb…

Kicsit zavaró, hogy a gyereket már az ajtónyílásba szorosan betolt székek sem akadályozzák meg a kijutásban, de ezt elhomályosítja a némileg talán indokolatlan anyai büszkeségem, hogy már milyen ügyesen átbújik a keresztlécek fölött.